regények Esther tollából..

2018. május 17., csütörtök

Dance with Miss Arizona - VI. fejezet







Hétfőn korán keltem, de rögtön feltűnt egy email a telefonomon. Ahogy megnyitottam észrevettem, megláttam, hogy Ethan küldte, csatolva a forgatás helyszínével és időpontjával. A megjegyzésbe azért beleírta, hogy mindenki időben legyen ott, plusz, a forgatás alatt viselt ruhákat is a helyszínen fogjuk megkapni. Hosszú percekig néztem a telefont, miközben egyre csak az járt a fejemben, jó ötlet volt e elvállalni ezt a szereplést. Vajon mi lesz, ha a szüleim megtudják? Elmondjam e nekik? Gyorsan pötyögtem Lisának, de természetesen ő biztatott, szerinte ne hátráljak meg. Talán igaza van. A suliban próbáltam Olivert kerülni. Nem volt merszem elé állni, beszélgetni vagy csak tisztázni a helyzetet. Persze ő folyton engem nézett, amitől annyira zavarban voltam, hogy a terem másik oldalán töltöttem a nap további részét.
- Mel hol van? –kérdeztem Lisát, miközben a kávéautomata felé mentünk a folyosón.
- Nem tudom, nem is hallottam róla. Lehet csak elaludt – válaszolta, majd vettünk két kávét.
- Hazafele felhívom, nem örülnek a tanárok, ha hiányzunk.
- Egyébként Hanna, felkészültél a videóklippre?
- Lisa! – harsantam fel. – Azt sem tudom biztos vagyok e a dolgomban.
- Persze, nehogy már egy Aylin fajta rázza magát Colin előtt – mérgelődött Lisa, amiben végül is igazat adtam neki. Késő délután végeztem a suliban, majd rögtön felhívtam Melanie-t, kezdtem aggódni érte. Hosszan csörgött a telefon mire felvette és elég elcsukló hangon szólt bele.
- Baj van Mel? – érdeklődtem, miközben hazafele mentem.
- Nem, nincs. Minden rendben – de közben szomorúságot véltem felfedezni a hangjában.
- Melanie, mondd már el mi a baj? – kértem. Hosszú csend következett és csak a sírását hallottam a telefonban.
- Át tudsz jönni? – kérdezte, majd azonnal a lakása felé vettem az irányt. A naplemente ismét csak azt bizonyította, milyen klassz város Los Angeles. Csodás a hangulata. Kis utazás után érkeztem meg Melanie lakásához, amit ő is a suli idejére bérel egy másik lánnyal. Amint felcsengettem rögtön be is engedett, az ajtóhoz érve pedig a kisírt arcával találtam szemben magam. Csendben sétáltam mögötte, nem nagyon szólt hozzám, de ahogy a kanapéra néztem bebizonyosodott, hogy nagy a baj. Melanie egy újabb adag zsebkendőért nyúlt, de nem bírtam tovább tehetetlenül ülni és nézni a sírását.
- Mel – fogtam meg a kezét -, mi történt veled?
- Ó Hanna, nem is tudom, miért visel meg engem, de tegnap óta egyfolytában csak bőgök. – Kérdőn néztem rá, ő pedig továbbra is a szemeit törölgette. Sejtettem, hogy baj van, hiszen Melanie nem szokott ennyire kiborulni.
- Shane – kezdett bele -, újra összevesztünk. A végén közölte velem, hogy van más lány és felejtsem el. Szakított velem érted Hanna? Így, ilyen egyszerűen.
- Mekkora bunkó – mérgelődtem -, meg sem érdemel téged, ha így képes volt szakítani veled.
- Tudom Hanna, mégis annyira bánt.
- Persze, megértelek, de ilyen aljas módon elbánni veled. Szánalmas. Figyelj, van egy ötletem – Melanie felkapta a fejét.  – Mi lenne, ha a hétvégi forgatás után elmennénk bulizni valahova?
- Ez jó ötlet Hanna, de még meggondolom – s miközben ezt mondta, tovább folytak a könnyei. Megöleltem. Nagyon sajnáltam őt, hiszen titkon bízott abban, hogy Shane és közte megoldódnak a dolgok. Hosszú ideig vigasztaltam, beszélgettünk. Igyekeztem jobb kedvre deríteni, emiatt késő este értem haza, de a terveim között mindenképp szerepelt, hogy szombaton elviszem a barátnőmet bulizni, ezt megosztottam Lisával is, aki nagyon örült az ötletemnek és természetesen mindenképp velünk fog tartani. Gyorsan készítettem egy kis vacsorát, majd a fürdőszobában a tükörbe nézve csak a fáradt arcom nézett vissza. Aztán ahogy továbbra is a tükörbe tekintettem ismét eszembe jutott, hogy a családom nem tudja mit tervezek. Talán ez így is van jól. Úgy döntöttem egyelőre nem szólok arról, hogy szerepelek Colin klipjében, később mindenképp megosztom majd velük. Jobb, ha nem aggódnak feleslegesen. Másnap az egyetemen Aylin nyávogását hallgattuk. Egész végig a hétvégi forgatásról áradozott. Lisa nyugalomra intett, szerinte engedjem el Aylin butaságait, de nyilván idegesítő volt, ahogy a barátnőinek ömleng a tökéletességéről. Ezután jött csak a koreográfia, amikor Scott egyéni táncokat nézett. Nem tudom miért, rettentően fel tud bosszantani Aylin, de a mostani bemutatója túl tett mindenen. A bemutatója végén megbotlott – hozzáteszem direkt – majd a színpad szélén ülő Scott ölébe esett.
- Ez már mindennek a teteje – tette csípőre a kezét Lisa. Dühös szemmel néztem én is a lányt, aki ahelyett, hogy elnézést kért volna, továbbra is Scott ölében ült.
- Aylin megtennéd, hogy leszállnál rólam? – próbálta nyugodtan megúszni a helyzetet Scott. Aylin aztán szót is fogadott, de továbbra is a tanár úr mellett figyelte a soron következő diákokat.
- Látszik, hogy Scottot mennyire idegesíti a lány – mondtam Melanienak.
- Ő meg folyamatosan rajta lóg – folytatta Mel, majd hallottam, hogy a tanár úr engem szólít. Ahogy a kis színpad felé mentem, Aylin gonosz szemekkel mért végig, de a táncom alatt is folyamatosan flegmán nézett rám. Scott természetesen elégedett volt a bemutatómmal, de Aylin belefojtva a szót, a saját táncáról kezdte kérdezni a tanárt. Rögtön az öltözőbe mentem, hogy ne kelljen hallgatnom a buta nyávogását. Épp elég volt délután, mert Jessica felajánlotta, hogy segít egy koreográfiát összeállítani Colin dalához, amit akkor kaptunk meg, amikor eldöntötték kik azok, akik szerepelhetnek a klipben. Aylin folyton beszólogatott, szerinte nem jó, amit Jessica kitalált.
Délután beugrottam Mr. Sharphoz, megbeszéltem vele, hogy a hétvégét nem tudom vállalni a forgatás miatt. Nem igazán örült neki, de mivel a hét további részében minden délután benn voltam a kávézóban nem lehetett ellene kifogása. Péntek estét Lisa és Mel nálam töltötte. Próbáltak tanáccsal ellátni a forgatásra, de főleg Aylin ellen készítettek fel. Eközben a ruhám választottuk ki másnapra, illetve megkerestük hova kell mennem szombaton.
- Annyira klassz, hogy Colin klipjében szerepelsz – áradozott Lisa. – Ez a pasi is egy isten és még híres is.
- A bunkót ne felejtsük ki – vágtam közbe.  –Tartok tőle, hogy nem száll le rólam, amiatt ami a partin történt.
- Ugyan, ne is foglalkozz vele. Bárkivel előfordulhat.
- Lisa, majd utána találkozzunk is vele?
- Tényleg, ez eléggé fura – mondta, majd előkerestünk egy átlagos szettet. A lányok sok sikert kívántak, én pedig izgatottan, idegesen feküdtem le aludni. Ennek eredménye az lett, hogy az éjjel semmit sem aludtam, reggel öröm volt magamba tölteni egy adag kávét. A lakástól a forgatás helyszíne legalább negyed óra volt kocsival. Ahogy egyre közelebb értem, szinte mintha egy másik világba csöppentem volna. A házak egyszerűen álomszerűek voltak, életemben nem láttam ezekhez foghatót. Pláne, hogy körbenézve páratlan kilátás nyílik a városra. A címhez érve megint ért egy meglepetés. Csodálatos volt az óriási ablakokkal és a kertjével. Az ajtóban egy fekete öltönyös férfi állított meg, akinek át kellett adnom az igazolványaimat, majd miután utánam kérdezett beljebb engedett. Ezután jött csak az igazi sokk, hiszen mindaz amit eddig láttam semmi ahhoz képest, ami következett. A hatalmas bejárati ajtó mögött olyan látvány tárult elém, ami eddig még soha. Igazi luxus ház volt, a márvány padlóval, a hatalmas ablakokkal illetve a bútorokkal. Nem tudom mennyi idő telhetett el, mire felocsúdtam, de ilyet még sosem láttam. A nappaliban Ethan sétált fel s alá egy papírral, épp nyugalomra intette a sminkest. Ekkor látott meg engem, majd a vállam átfogva egy szobába vezetett, ahol Aylin már be is rendezkedett. Elmondta, hogy melyek az én ruháim, tíz percen belül pedig a sminkes székben akar látni. Az ablakhoz sétálva tátva maradt a szám. Egyszerűen elképesztő ez a hely, a kilátás.
- Tetszik mi? – szólt ki Aylin a paraván mögül.
- Hello, te is itt vagy?
- Hogyne lennék, hiszen nyertem – vigyorgott. Tekintetem újra a kilátásra szegeztem, majd Aylin rám szólt, hogy kezdjek el öltözni. Az első ruha, amit viselni kellett egy fekete hálószerű felső, alatta fekete trikóval és rövid farmernadrág. Mire kiértem a paraván mögül Aylin el is tűnt. Szinte alig mertem kilépni a szobából, de pechemre Colin jött szembe a folyosón. Amint meglátott mosolya egyben gúnyos és dögös volt, de próbáltam nem foglalkozni vele.
- Ó el is felejtettem, hogy te is jössz – bökte oda.
- Te választottál ki nem emlékszel?  - morogtam, majd az a nappali felé mentem volna, ha tudtam merre  van.
- Eltévedtél? – vigyorgott. – Gyere elkísérlek.
- Nem kell, magam is megtalálom – indultam el, de hirtelen megtorpantam és visszafordultam. Colin zsebre tett kézzel, önelégült arccal állt, tudtam, hogy most megint behúzott a játékaiba.
- Ez a te lakásod ugye? – kérdeztem, mire ő csak bólintott. Legszívesebben fel tudtam volna robbanni a dühtől, hogy ilyen helyzetbe hoztam magam. Colin hazai pályán van, pláne, hogy jókat szórakozik, miközben én teljesen eltévedek a lakásában. A nappaliba érve Ethan azonnal egy székbe ültetett. Először a hajam, majd a sminkem készítették el, miközben én továbbra is dühöngtem, hogy lehettem ekkora hülye, amiért elfogadtam ezt az egész forgatás dolgot. Aylin persze folyton Colin körül legyeskedett, hihetetlen mennyire nem bír magával ez a lány. Colin pedig élvezi is, hogy szívathat bennünket, főleg engem.
- Hanna – szólt oda Ethan -, a rendező beszélni szeretne veled, mit, hogyan képzelt.
- Rendben, megyek – abban a pillanatban Colin is ott termett a rendezővel szemben. Próbáltam nem foglalkozni vele, inkább hallgattam a férfit, hogyan képzelte el a klippet. A rendező a koreográfiánkat mindenképp a refrén részben szeretné, a nappaliban, majd a kertben is, mert – mint ahogy én is – csodásnak találja a kilátást. Colin egy fekete széken ülne, mögötte, majd a végén pedig körülötte is kellene táncolni.
- Gondoltam még egy jelenetre is – folytatta a rendező -, miszerint Hanna táncolna, mögé pedig odasétálnál Colin. Kicsit ilyen se veled se nélküled jelenetre gondoltam, ha értitek – Természetesen tetszett neki a dolog, én pedig nem ellenkeztem.  – Szeretnék mindenképp esti jeleneteket is, remélem mindenki ráér – kiáltotta el magát.
- Én legalább nem foglak leönteni – súgta oda Colin.
- Én pedig nem biztos, hogy nem teszem meg újra – néztem rá, mire ő meglepődött.
- Nagyon jóban leszünk, mire a forgatásnak vége.
- Ne álmodozz – mondtam, majd leültünk, míg a rendező felveszi azokat a jeleneteket, amikben csak Colin szerepel. A Love and Lies című dala egy vívódás. A szerelemről és a hazugságokról szól, ami benne lehet egy kapcsolatban. Arról, hogy két ember mit él meg, amikor együtt vannak. Colin, ahhoz képest nagyon profi volt, mindent úgy csinált, ahogy a rendező elvárta tőle. Fekete bőrkabátot, alatta pedig egy fehér inget viselt, fekete farmerral. Nem is csodálkozom a rajongótáborán. Miközben Colin részeit vették fel, gyorsan írtam a lányoknak az eddig történt dolgokról, továbbá a lakást is elmeséltem, mennyire csúcs. Ethan ekkor lépett mellém, jelezve, nehogy bármit is megosszak, vagy lefotózzak. Természetesen erről szó sem volt, de eleget téve a kérésének eltettem a telefont. Colin táncos jelenetei következtek, nem profi táncos, a mozgása nem is olyan rossz, mint ahogy képzeltem. Aylin persze őrjöngött, amikor megtudta, hogy lesz egy-két közös jelenetem Colinnal. A táncunkat hamarosan aztán fel is vették Aylinnal, de az este még szeretnék, ha ezt megismételnénk a kertben is. Az esti jelenetek előtt egy kis pihenőt is kaptunk. Colinon végeztek egy kis haj- és sminkigazítást. Az asztalon volt némi ital, én a limonádéból töltöttem, de ahogy megfordultam természetesen Colin mögöttem állt.
- A történelem ismétli önmagát? 
- Mondtam, hogy még bármi megtörténhet.
- Jó, igazad volt. Kicsit túltoltam ezt a dolgot, ami a partin történt – kérdőn néztem rá.  – De haragudtam. Tönkre ment a vagyont érő ingem.
- Mintha nem lenne másik – vágtam közbe.
- Jó, jó. Kicsit dühített. Lépjünk túl rajta. El kéne játszanunk a szakítós párt – felnevettem.
- Neked kell eljátszani, nekem más a feladatom.
- Szerintem menni fog, főleg, hogy ilyen ellenséges vagy – húzta mosolyra a száját. – Tudtad, hogy elég közel kell majd lennünk egymáshoz?
- Ez már mindennek a teteje. Táncos vagyok nem színész – borultam ki.
- Szerintem nem lesz gond - lépett közelebb, a parfümje illata teljesen elbódított, kék szemeivel pedig úgy nézett rám, amibe rögtön beleremegett a lábam.
- Colin! Folytatjuk! – hallatszott Ethan hangja a hátunk mögül.
- Mondtam, hogy nem lesz gond – mosolygott, mire én észhez tértem. Utálom, hogy ilyen hatással van rám, bár még rejtély számomra, hogy fogom venni a játszmáit a kamerák előtt. 

3 megjegyzés:

Follow Us @soratemplates