Dance with Miss Arizona - XVII. fejezet

Colin Shepherd énekest, egy barna hajú lány társaságában látták ma délután a Los Angeles-i  Green Grotto nevű dzsúsz bárban. Láthatóan nagyon jól érezték magukat, a helyről együtt távoztak. Informátoraink szerint a lány Colin legutóbbi klipjében szerepelt.  Új románc van kialakulóban? A képeket megtekinthetik a…

Itt rögtön lezártam a telefont és a taxi sötét ülésére dobtam. Rettenetesen fel voltam háborodva, de igazán magam sem tudtam miért. Az, hogy rólunk írtak vagy, hogy Colinnal láttak. Ismét a telefonomért nyúltam, hogy megnyissam, hajtott a kíváncsiság a képek miatt. Újra a TMZ oldala jött szembe, hihetetlen, hogy pár pillanatig tartott, míg az autóhoz elmentünk, mégis rengeteg kép készült.

- Még a bárban is lefotóztak bennünket! – morogtam, miközben Los Angeles utcáin haladtam hazafelé. Rögtön írtam Lisának, hogy ez egyenlő a katasztrófával, de őt cseppet sem hatotta meg az aggodalmam. Pont ellenkezőleg, mert tetszettek neki a képek. Újra visszanéztem őket, furcsa volt, mert sosem szerepeltem egy pletykaoldalon. Nem is nagyon vágytam rá. Azonnal tárcsáztam Colint, hogy közöljem vele, több ilyen találkát nem fogunk megejteni, mert a sajtó megtalált minket.

- Most mentél el… máris hiányzom?

- Ne nevettess, konkrétan a TMZ oldala tele van a fotóinkkal – pár másodpercig hallgatott. Biztos voltam benne, hogy őt is ugyanúgy zavarja ahogy engem.

- Ugyan Hanna, nyugodj meg, valószínűleg nem volt jobb dolguk.

- És minket fotóztak? Colin ez borzasztó, nem akarom magam nézni semmilyen oldalon.

- Nyugodj meg, nincs ebben semmi, minden sarkon állnak paparazzik, arra várva, hogy valami érdekeset láthassanak.

- Te ehhez hozzá vagy szokva, én viszont nem. Ó az iskola! Ha ezeket a képeket meglátják…

- Nyugodj meg tényleg! Holnapra mindenki elfelejti… - jelentette ki Colin és bár titkon reménykedtem benne, hogy igaza lesz, másnap mégis mindenki engem nézett. A hátam mögött folytonos sugdolózást hallottam. Igyekeztem nem foglalkozni a vihogásokkal és a mutogatásokkal, mégis rettentően zavart, hogy azt éreztem mindenki engem figyel és rólam beszél.

- Hanna jól vagy? – lépett mellém Lisa őt pedig Melanie követte.

- Mindenki rólam beszél. Egy hétig nem lehetne, hogy elkerülöm az iskolát?

- Szó sem lehet róla… - teremtett le Mel.  – Ha képes voltál elmenni Colinnal, akkor ezeket is el kell viselned.

- Milyen bolond voltam. Tudom, mit gondoltok…

- Semmit, viszont ő egy híres énekes. Mégis mit vártál Hanna? – szem forgatva néztem rájuk, tudtam ebben is igazuk van. Abban bízhattam csak, hogy az egyetemi életemre ez nem nyomta rá a bélyegét és nem én leszek a fő téma az órákon. Táncon minden rendben ment. Jó volt elvonatkoztatni, a mozgásra és a koreográfiára koncentrálni. Jessica is mutatott néhány koreográfiát, ihletet adva a táncbemutatóra. Egy hónap múlva ugyanis kiválasztják kik, azok, akik mehetnek a táncversenyre. Ez természetesen az egész évfolyamot lázban tartotta, még Melanie-t is, aki bár eleinte tartózkodott az ötlettől, meggyőztük, hogy indulnia kellene. Szuper táncos, tehetséges, ahogy Lisa is. Örültem, hogy meggondolták magukat és mindketten beneveznek és készülnek a versenyre. Ahogy belegondolok elég sok dolog megváltozott mióta Los Angelesben lakom. Jessica az óra végén felmérte hányan jelentkeznénk a versenyre. Úgy láttam a csoport fele feltette a kezét, ami büszkeséggel töltötte el és biztatta a többieket is, hogy gondolják át és jelentkezzenek.

Később mindenki az öltözőben volt, amikor mi hárman beléptünk. A helyiséget magasan lévő ablakból beszűrődő fény világította be, Aylin és nagy baráti társasága szokás szerint vihogott, de amikor beléptünk megfagyott a levegő. Aylin gúnyos mosolyt küldött felém, majd a barátnőire nézett. Már vártam az újabb megjegyzéseket, de egymás között sugdolóztak csak.  Átöltöztünk, Lisa egy lila toppot vett fel, úgy döntött futni megy, titkon inkább én is vele tartottam volna, de a kávézóba kellett mennem, dolgozni. Aylin természetesen most sem tudta befogni a száját és amikor épp kifele tartottunk rögtön megjegyezte a fotókat.

- Ti is láttátok a TMZ oldalát? – érdeklődött a lányoktól. Lisa visszafordult, én is így tettem. – Ki hitte volna, hogy Hanna még ilyen sokra viszi – nevetett.

- Szerintem meg, jobb ha befejezed Aylin – szólt rá Lisa. – Mért kell mindig másokkal foglalkoznod? Törődj a saját dolgoddal..

- Nézzenek oda, nem hittem volna Lisa, hogy ilyen nagyszájú vagy..

- Elég volt! – léptem közbe. – Most már leszállhatnál rólam Aylin, találj magadnak más elfoglaltságot.

- Jaj, jaj. Kicsi Hanna, azt hiszed, hogy Colin veled marad? Pár hét és ejt egy másik csajért. Ez a sztár élet már csak ilyen – de mielőtt még folytathatta volna, bevágtam magam mögött az ajtót és bosszankodva kisétáltam az egyetemről. Melanie igyekezett lenyugtatni, de az járt csak az eszemben, mikor fogok megszabadulni ettől a pletykás lánytól. Hosszú ideig nem volt időm mérgelődni, ugyanis végig sétáltunk a kikövezett úton a kapuig, ahol Melanie gyorsan pötyögött valamit a telefonján, majd kisebb búcsúzkodásba kezdtünk.

- Este írj majd, hogy telt a randid – utasította barátnőnket Lisa. Mel fülig érő szájjal nyugtázta, hogy természetes, hogy mindenről beszámol, ám éreztem, hogy  ez most más, mint Shane esetében. Jó volt látni, hogy boldog. Pár pillanattal később a távolban Zack tűnt fel, szintén fülig ért a szája, ahogy meglátta Melaniet,  rohamléptekben haladt felénk.

- Sziasztok csajok! Mel, nagyon csini vagy – bökte oda, miközben le sem tudta venni a szemét Melanieról. Hirtelen mellé állt, majd átkarolta. – Mizujs Hanna, láttam kiruccantál a bájgúnárral.

- Nagyon vicces –jegyeztem meg. – Törődj a magad dolgával.

- Hagyd már Zack.

- De az a vadállat összeverte a haveromat… - mérgesen ránéztem, amitől rögtön abba hagyta, Mel is próbálta leállítani.  – Oké, kész vagy Mel? Mehetünk? – a barátnőm bólintott, majd elköszöntünk. Lisa is futva haladt tovább, én pedig Mr. Sharp kávézójába igyekeztem. Délután rengeteg vendég fordult meg a kávézóban, alig győztük a kiszolgálást, Mr. Sharp, aki szintén benn tartózkodott a mai nap, a homlokát törölgette. Megjegyezte, hogy mostanság ennyi vendége nem volt. Nem is nagyon tudtunk pihenni, csak nyolc óra fele ültünk le egy kicsit, amikor Mr. Sharp boldogan mesélte mennyire elégedett velem, a jövőben is számít rám. Persze meghatott a dolog, hiszen örültem, jól esett az elismerés és beleegyeztem, hogy továbbra is szívesen dolgozom a kávézóban. Amíg volt pár percem megnéztem a telefonom, ahol a programajánlók között megjelenített egy New York-i Colin Shepherd koncertet. Mégpedig decemberben. Rögtön lezártam a telefonom, majd folytattam a munkát, miközben arra gondoltam, hogy Colin hamarosan New Yorkba utazik. Eszembe jutott a csók, az, hogy miért hagytam és voltam partner, de arra ocsúdtam fel, hogy egyáltalán nem bánom. Colin vonzereje egyre jobban magába bolondított, erre pedig a legutóbbi csókunk is emlékeztetett. Késő este volt, amikor hazaértem, fáradtan álltam be a zuhanyzó alá, hogy felfrissüljek és amíg a vizes hajam száradt, a kanapén vártam, hogy Melanie beszámoljon a randijáról. A Girls nevű csoportunkban azonban csak Lisával vitattuk meg a mai kilométerjét, illetve, hogy Mr. Sharp továbbra is számít rám. Melanie azonban nem jelentkezett.

Reggel amikor felébredtem igyekeznem kellett, nehogy elkéssek az egyetemről. Az időjárás nem volt túl jó, előkaptam a szekrényből egy farmert és egy hosszú felsőt, a fogasról leakasztottam a kabátom és gyorsan az iskolába hajtottam. Nehezen tértem magamhoz, ezért miután kiszálltam a kocsiból, írtam Lisának, hogy ha a suliban van vegyen nekem is kávét.

- Hanna! Hanna!  - kiabálta valaki a nevemet. Megfordultam. Melanie és Zack sétált felém hatalmas mosollyal az arcukon. Nagyon boldognak látszottak, feltűnt, hogy Zack Mel kezét szorongatja és lopva folyton ránéz.

- Sziasztok! Milyen vidámak vagytok így korán reggel.

- Ugyan, nincs is korán – kacsintott Melre Zack.

- Látom, te elég nyúzott vagy – biztosított hogylétem felől Mel.

- Tegnap rengeteg vendég volt a kávézóban.

- Biztos felfedezték, hogy a legújabb szupersztár ott dolgozik – ugratott Zack.

- Nagyon vicces, valószínűleg pont rám kíváncsiak. Jöttök? Lisa már vár az életmentő kávémmal.

- Mindjárt megyek utánad – jelezte Melanie, majd miután magukra hagytam őket a lépcsőn visszanéztem, ők boldogan ölelték egymást, Zack pedig egy nagyon érzelmes csókot adott neki. Biztos voltam benne, hogy összejöttek, aminek őszintén örültem, Mel nagyon megérdemli, hogy valaki boldoggá tegye. Jó szívvel hagytam magukra őket, majd megkerestem Lisát, hogy a kávéval megmentse az életem. Így is volt.

Melaniet egész órán kérdeztük a Zackkel való kapcsolatáról. Nem igazán árult el részleteket, de annyit elmondott, úgy néz ki, hogy járnak. Lisa szinte ujjongott, úgy kellett lenyugtatni, miközben Mrs. Lacey az órát tartotta. A jegyzetelés is emiatt nehezebben ment, annyira kíváncsiak voltunk. Melanie ragyogott, a szemei csillogtak, minden egyes alkalommal, ahogy Zack neve előkerült elpirult, egyből tudtam, szereti őt. Úgy döntöttem, hogy meghívom őket délután a kávézóba. Jó is volt kicsit hármasban kiszabadulni a körforgásból és meginni egy finom kávét. Nem dolgoztam ezért Logan szolgált ki bennünket, ő ugrik be, amikor én szabadnapos vagyok. Logan kedves srác, sportos. Szőke haja az álláig ért. Sosem voltam oda a hosszú hajú pasikért, de Logannek nagyon jól állt. Ő is szintén most kezdte az egyetemet, a sport tölti ki mindennapjait, de mivel szüksége van a pénzre, Mr. Sharp őt is felvette. Rengeteg edzése van, ezért néha tud csak beugrani. Logantől rögtön kértem három ízesített jegeskávét, közben pedig Lisát kérdeztem Tylerről.  

- Hanyagoljuk Hanna, nem tudom mit hoz még a jövő. Lehet nem leszek olyan szerencsés, mint Mel.

- Naaaaa… -csattant fel Melanie. – Lisa, Tylernek biztos tetszel.

- Miből gondolod?

- Zack mondta. Nem olyan magabiztos, mint Oliver vagy Zack. Ne aggódj, kezdeményezni fog.

- Ha te mondod. De nem fogok rá örökké várni – elmosolyodtam. Lisa tényleg pont nem az a lány, aki várakozna egy srácra. Nagyszájú és szívesen ismerkedik. Bár, úgy láttam Tylert megkedvelte. Miközben a lányok egymást ugratták, a telefonom megcsörrent.

- Colin… - közöltem a lányokkal, akik bíztattak, hogy vegyem fel. – Szia!

- Hanna, mi újság? Nem is jelentkeztél mostanában.

- Suliba járok és dolgozom Colin.

- Van valami programod mára? – befogtam a telefon hangszóróját.

- Lányok, azt kérdezi, hogy van e programom.

- Mond, hogy nincs – szólt rám Lisa. Nem is vártam mást.

- Nincs programom – folytattam a telefonbeszélgetést.

- Akkor elmegyek érted.

- Miért?

- Azért, hogy találkozzunk Han.

- Azt hittem elfoglalt vagy, hamarosan koncerted lesz.

- De nem ma. Hol vagy most?

- A kávézóban.

- Oké, hamarosan ott vagyok. Várj meg ott – azzal a lendülettel megszüntette a telefonhívást és csak a pittyogást hallottam.

- Mindjárt itt lesz – mondtam.

- Úgy mondod, mintha nem erre vágynál Hanna. Menj, érezd jól magad – Melanie mindig belém látott. Most sem volt másképp.

- Lisa különben is elárult. Mikor lettél jóban Colinnal?

- Amikor megkeresett, hogy segítsek neki, hogy hova tudna elvinni. Ugyan Hanna, ez a pasi odáig van érted és mindent meg is tesz, hogy neked örömet szerezzen – kinyújtottam a nyelvem Lisára, miközben vártam a Colinnal való találkozást.