Dance with Miss Arizona - XIV. fejezet

Még fél óra van kilencig. Minden pillanatban az órát néztem, a gyomrom pedig teljesen görcsben volt, hiszen Lisa elárulta Colinnak meddig dolgozom, ami pedig fix volt, mert ma én zárok ezért végig a kávézóban kellett maradnom. Az idő telt, miközben idegesen adtam ki az utolsó italokat zárás előtt. Nem voltam felkészülve a Colinnal való találkozásra, márpedig tőle kitelik, hogy eljön a kávézóba. Aggodalmam egy percig sem hagyott nyugodni, ezért továbbra is az órát bámultam, a köszönést is elfelejtettem a távozó vendégeknek viszonozni. Letöröltem a pultokat és az asztalokat, amivel némileg telt az idő. A pénztárgépet is sikeresen lezártam, majd áramtalanítottam, s miután bezártam, az autóm felé sétáltam. Megnyugodtam, hogy talán nem kell átélnem egy kínos beszélgetést, de amint a kocsimhoz értem Colin ott állt mögötte az autójának dőlve. Nem tudtam eldönteni, hogy dühös vagyok vagy örülök, hogy tartotta az ígéretét. Persze remekül nézett ki. Zsebre tett kézzel figyelt, a kék felsőjében és a fekete farmerjában. Olyan tökéletes volt, hogy kedvem lett volna átölelni, de az eszem rögtön visszavonulót fújt. Bedobtam a táskám a kocsim első ülésére, de mire megfordultam már ott is termett mögöttem. Kezével az autómnak támaszkodott, ezzel közelebb kerülve hozzám. Annyira közel, hogy parfümje illata rögtön elbódított, nehéz volt ellenállnom neki.

- Rengeteg üzenetet küldtem…

- Tudom, nem tudtam válaszolni.

- Nem akartál – mondta, miközben éreztem még közelebb van hozzám.

- Nézd Colin, mi nem vagyunk egymáshoz valók – de nem hagyta befejezni a mondatom, azonnal közbevágott.

- Miből gondolod? A horoszkópod jósolta? Azt hiszed véletlen, hogy itt vagyok…

- Kérlek, nem hiszem, hogy most ez a helyzet alkalmas erre…

- Miért? Mikor kellene ezt megbeszélnünk? Nem válaszolsz az üzeneteimre, folyton kerülsz – igaza volt. Nagyon is. Láttam, dühíti a helyzet, márpedig én döntésképtelen voltam. Colin csapott egyet a kocsimra mérgében, majd távolabb lépett.

- Colin…

- Azóta nem tudok másra gondolni Hanna, a videóklipet nézem minden pillanatban, olyan érzések kavarognak bennem, amit magam sem tudok értelmezni.

- Nem vagyok abba a világba való Colin. Nem vagyok modell, sztár. Nem lenne jó ez nekünk.

- Miből gondolod, hogy csatlakoznod kell ebbe a világba? Legyél csak Hanna. Én sem vagyok más, csak velem jár még pár dolog. Ismernek az emberek, nekem ez az életem, mint neked a tánc – majd újra közelebb lépett, szemeiben a szomorúságot véltem felfedezni, miközben az én szívem úgy kalapált a sötét Los Angeles-i éjszakában akár egy harang, amely kilóméterekre elhallatszik. Döntenem kellett azonnal. Colin rettenetesen érezte magát, próbált meggyőzni arról, hogy ő nem más, csak azért, mert híres.

- Legyünk barátok… egyelőre – böktem ki. Colin döbbenten nézett rám, szerintem erre az opcióra ő sem számított. Főleg nem tőlem. Pár pillanatig csendben álltunk egymással szemben. Fel sem tűnt mennyi járókelő haladt el mellettünk, csak Colint figyeltem, láttam rajta, hogy nem tudja, elfogadja ezt az az ajánlatot.

- Legyen – hangzott szomorúan -, barátok. – Nyújtotta felém a kezét.  – Hazavihetlek?

- Nem akarom itt hagyni a kocsit, de köszi.

- Jó éjt Hanna – nyomott az arcomra egy puszit.

- Neked is – köszöntem el, majd bepattantam a kocsiba, borzasztó érzésekkel mentem haza.

Reggel az órán Scott közölte, hogy szeretne pár embert benevezni versenyre. Ez azt jelenti, hogy, akit alkalmasnak talál tavasszal Atlantában fog színpadra állni az USA táncversenyén. Nem nagyon izgatott a dolog, tekintve, hogy már szerepeltem Colin klipjében, nem akartam elvenni senkitől a lehetőséget. Bíztatva Lisát és Melaniet, reméltem, hogy részt akarnak venni majd a versenyen. Scott a karácsonyi szünet előtt mindenkit megnéz majd, reméli, hogy több hallgató is képviselni tudja majd egyetemünket Atlantában. Nem véletlen, hogy ennyire kedvelem ezt az egyetemet, hiszen annyi lehetőséget ad, minél többet tanulni, de azt is, hogy megmérettessük magunkat. Scott szerint ez a verseny nagy lehetőség bárki számára. Aylin persze rögtön suttogni kezdett kedvenc barátnőinek, de próbáltam elengedni azt, hogy idegesítő egy lány. Természetesen gúnyos arccal méregetett, de pontosan tudtam mit akar ezzel elérni. Felőlem győzhet is. Nem nagyon érdekel. Lisa és Melanie óra után Colinról faggatott, próbáltam kitérni a válasz elől, semmi kedvem nem volt ismét róla beszélni. Lezártam, a barátság pedig pont elegendő számomra. A folyosón aztán Zack ugrott elénk egy szórólappal, mögötte Oliver és Tyler sétált.

- Lányok! Hétvégén nem akartok bulizni?

- De, pont arra készültünk – vágott vissza Mel.

- Nem fogjátok elhinni, de Los Angeles legjobb Dj-e, Adam Morris zenél majd…

- Nem ismerem – közöltem Zackkel. Lisa rögtön oldalba bökött.

- Adam a legjobb a városban, szerintem simán nemzetközi karrierje is lehetne. Ott leszünk feltétlen – válaszolt szinte ujjongva Lisa, amitől Zack arca felragyogott.

- Akkor ott találkozunk Melanie?

- Persze -, bólintott a barátnőm boldogan. Már kezdett kényes lenni a helyzet, ahogy ők ketten flörtöltek egymással. A srácok elköszöntek, Oliver óvatos pillantást vetett rám, én pedig közöltem Melanieval, hogy minél előbb a tettek mezejére kellene lépni.

- Ez a fiú alig várja, hogy összejöjjetek.

- Így van, ahogy Hanna mondja. Melanie, szombaton el ne engedd.

- Lányok! Tudjátok, hogy elég körülményes vagyok...

- Pont ez a baj… Zack egy cuki srác, kicsit legyél lazább és engedj neki – adott tanácsot Lisa.

- Sosem hagytok békén… - nevetett Mel, miközben a következő órára sétáltunk. Lisa foglalt helyet, mi addig Melanieval a büfében várakoztunk a kávéinkra.

 - Jól vagy Hanna?

- Persze, minden oké.

- Colin ugye?

- Próbálok nem rá gondolni és erre az egészre, ami kialakult közöttünk. Maradunk barátok. Így lesz a legjobb.

- Te tudod Hanna, de látom, hogy megvisel ez a dolog..

- Majd szombaton bulizunk – próbáltam terelni a témát, amivel Mel is egyet értett, majd megkapva a kávékat indultunk órára. Próbáltam figyelni, de csak azon kattogott az agyam, hogy minél előbb el kell felejtenem a Colinnal történteket, a szombati buli pedig tényleg pont kapóra jön. A telefonomon egy üzenetet láttam, amikor kiértem az óráról. Sienna volt, érdeklődött, hogy vagyok. Igyekszünk minden nap beszélni, mióta kiderült, hogy szerepeltem a klipben, leginkább ő az összekötő kapocs köztem és a szüleink között. Sienna elmesélte, hogy szerinte kezdenek megenyhülni, de most apa nagyon beteg, az orvos szerint tüdőgyulladása van. Már napok óta csak az ágyat nyomja. Aggódtam. Apa sosem szokott beteg lenni, ezért úgy döntöttem, hogy amint hazaérek, felhívom őket.

A lakásban ledobtam a táskám és a kanapéra ülve tárcsáztam anyát. Hosszú csengés után szólt bele, elég fáradt, meggyötört hangon.

- Anya, hogy vagytok? – érdeklődtem gyorsan. – Sienna mondta, hogy apa beteg.

- Igen, jól hallottad. Most volt kinn az orvos, azt mondta nem kell kórházba mennie.

- Annyira aggódtam. Mért nem hívtatok?

- Hanna…

- Tudom. Sajnálom, nem is tudod mennyire. De mégis tudnom kell, mi történik veletek. Ez pedig pont olyan, amikor nem kellene a haragod előtérbe helyezni – néhány másodpercnyi szünet következett.

- Igazad van. Lehet túlreagáltuk a dolgot. Csak nagyon haragudtam ezért a klippért…

- De ez nem befolyásolja a jövőm… sőt. Apával beszélhetek?

- Most nem tudom adni, alszik, de megmondom, hogy kerested.

- Sokszor ölelem, és kívánom, hogy gyógyuljon meg. Nagyon hiányoztok – csuklott el a hangom.

- Te is Hanna. Szeretünk. Jól megy az iskola?

- Persze, minden rendben. Lesz egy verseny a tavasszal Atlantában…

- Próbáld meg – vágta rá anya.

- Még meggondolom.

- Rendben kicsim. Örülök, hogy hallottam a hangod. Vigyázz magadra.

- Ti is, hívjatok, apának pedig jobbulást - búcsúztam el. Jó volt hallani a hangját, bár éreztem, hogy valami nagyon nincs rendben, apa állapota pedig nagyon aggasztott. Tudtam mihamarabb haza kell mennem, hálaadás pedig pont alkalmas időpontnak tűnt. Este a sorozataimban elmerengve néztem a tévét, amikor Lisa küldött egy cikket, melyben Alexisszel készítettek interjút. Állította, hogy Colinnal nagyon jól megvannak, kapcsolatukat az sem befolyásolja, hogy ő rengeteget utazik az utóbbi időben. Próbáltam figyelmen kívül hagyni ezt az interjút és elkönyvelni, hogy ez az ő életük. Gondolhattam volna, hogy itt szó nincs semmiféle szakításról. Lisának is megírtam, hogy felejtsük el ezt az egészet.

Szombat reggel sokáig aludtam. Végre pihentem, úgy éreztem, most végre minden a helyére került. Pénteken anya felhívott, hogy apa kezd jobban lenni, sikerült néhány szót váltanom vele. Úgy éreztem, most minden rendben körülöttem, a családom pedig megbocsátott a videoklip miatt. Ezért nyugodtan tudtam készülni az esti bulira. Miután kicsit kitakarítottam a lakást, keresni kezdtem a legmegfelelőbb ruhát. Úgy döntöttem, hogy egy fekete csipke felsőt, szoknyát és harisnyát választok, ami nem kihívó mégis csinos. Lisa, Melanie úgy döntött, hogy buli előtt felugranak, majd taxival megyünk tovább. Beleegyeztem. A nap gyorsan telt, néhány órával a lányok érkezése előtt a kádban áztattam magam és hallgattam a legjobb zenéket. Gondoltam rákeresek Adamre, aki ma zenélni fog, a srác nagyon tehetséges, biztosan nem fogunk csalódni. Miután kicsit begöndörítettem a hajam, arcomra pirosítót és egy kis sminket tettem, felöltöztem. Úgy gondoltam, most végre jól fogom magam érezni, Oliver pedig pont jó, hogy ott lesz.

A naplementét néztem az erkélyen miközben vártam a lányokat. Los Angeles még ilyenkor, ebben a késő őszi időben is csodálatos. Megbontottam egy pohár bort, s miközben kortyoltam a telefonom megcsörrent, a lányok néhány perccel később már az ajtómon kopogtattak. Lisa piros ruhát viselt, nagyon jól állt neki, tekintve, hogy bőre kissé kreolos. Melanie is jó kedvű volt, hosszú királykék szoknyában és fehér vékony ingben jelent meg, eddig még sosem láttam ennyire csinosnak, nem is tudtam szó nélkül hagyni. A lányok már kellőképp jól érezték magukat, mivel az úton már néhány kortyot ittak a taxiban.

- Nagyon csinosak vagytok – jegyeztem meg, amikor megkínáltam őket a borból.

- Köszönjük – nevetett Melanie, miközben majdnem lesodorta a poharat az asztalról.

- Han, Zack küldött egy képet Melnek….

- Akarom tudni?

- Ne, ne, ne gondolj semmi rosszra Han – nevetett, alig bírta megállni. Elkezdett kutakodni a táskájában, ami nem igazán sikerült neki, megkérte Lisát, hogy segítsen. – Nézd! – mutatta felém a telefonját, amikor sikerült feloldania. Elképedtem. Ezek a Los Angeles-i pasik megőrjítik, az embert amint látom. Még Melanie-t is. Zack ugyanis készülődés közben küldött egy félmeztelen képet a barátnőmnek és meg kell jegyeznem, hogy a srác tudja, hogyan kell egy lányt levenni a lábáról. Melanie fülig pirulva feküdt az asztalon, azt sem tudta, hogyan reagáljon, de láttam rajta, mennyire megtetszett neki a fiú. Miután pár pohár bort megittunk taxit hívtunk és az Academy szórakozóhelyre mentünk. Mel üzent a fiúknak, hogy hamarosan mi is megérkezünk. Nagyon izgatottak voltak, hogy Tyler és Zack várnak rájuk. Gondoltam, én majd elleszek valahogy. A taxiból kiszállva megláttuk a tömeget, akik mind befele tartottak a szórakozóhelyre.

- Sziasztok! – termett hirtelen mellettünk Zack, átkarolva Melaniet. – Örülök, hogy itt vagytok. Mel,  de jól nézel ki – mérte végig barátnőnket. – Gyertek, a fiúk benn vannak. – Miután bementünk Zack a barátaikhoz vezetett minket, akik puszival köszöntöttek bennünket. Rögtön kértek nekünk italt, de épp, hogy belekortyoltunk volna, Adam jelent meg a színpadon, köszöntve a társaságot. Nagy ujjongás fogadta, a srác pedig nem sokáig húzta, rögtön belekezdett a buliba. Épp mozogni kezdtem a zenére, amikor Lisa oldalba bökött.

- Hanna….

- Tessék?  - de ahogy oldalra néztem megláttam Colint pár sráccal a pult másik végében. Úgy éreztem lőttek az estémnek, de mivel ő nem vett észre, láttam némi lehetőséget arra, hogy jól fogom magam érezni. Ez nem tartott sokáig, mert Colin is észrevett. Dühösen tekintettem felé, majd elfordultam, remélve, hogy érti a célzást.

- Jól vagy Han?

- Persze minden oké. Menjünk táncolni  - mutattam a tánctér irányába, de azzal a lendülettel húztam is magammal Lisát. Nem is akartam Colinra nézni.

- Nem lesz ez így jó, hogy bujkálsz.

- Érezzük jól magunkat Lisa – mondtam, miközben táncoltunk. Adam nagyon jól zenélt, a hely pedig megtelt emberrel. Úgy tűnt sikerül Colin nélkül is jól érezni magam.